Poems by Dixi

túlterheltkopott őszi almaszedesfényszennyezettvároslakó vascsövekkelelv-érvényesítkedvetlenülténynapig 7 XI 2020

Már nincs könnycseppnedv és erő, hogy fakasszakiszáradt ráncok lesznek porbólporrá leszünkvégülemlék 31 X 2016

ezüstfehér az a vágy ami elkíséregy távoli hang ez a zaj amit esküszömhogy hallottam már nem rémített elhiszen bennem lakott velem nekem alkotott a kép egy szó ami meghajoltudod ez néma lelkű zajfekete tavakból válaszolfehér a tél amit megkísértremegő szíveket ostoroznevetve sikolt egy életen átés feledteti az álomra éhező vért köpök a vérem elátkozott szárnya […]